Az isteni mágia útja

2017. február 19. 17:45 - TheMagician

Az éber álomról

841680.jpg

Talán ismered az úgynevezett éber álom nem túl gyakori, de nem is elérhetetlen, olykor magától feltáruló állapotát, amelynek lényege, hogy az álmodó felismeri, hogy álmodik, és kihasználván a tudatállapot adta lehetőségeket, olyan dolgok megvalósítására törekszik, amire az ébrenlét esetében nem lenne lehetősége. Kiindulópontunk ez az állapot, de ahelyett, hogy a képzeletvilág felfokozott erejű megnyilvánításának adnánk teret (ahogyan általában az éber álmodóknál szokás), a redukció műveletét hajtjuk végre.

Megvilágítom néhány példával, hogy mit értek ez alatt. Előfordul, hogy egy teendőd elvégzése közben ébredsz tudatára, hogy álmodsz, például meg kell látogatnod egy ismerősödet egy másik városban. Elgondolod, hogy meg kellene venned a jegyet, várakoznod kellene az állomáson, hosszú órákat kellene a vonaton töltened, hogy elérd a célodat. De az éberség lehetővé teszi, hogy azon nyomban azt a helyet teremtsd magad köré, ahová igyekeznél, hovatovább azt is álmodhatod, hogy az ügy eleve elintézett, ily módon nem kell semmilyen energiát fordítanod rá. Aztán ott van például az összetört pohár képe. Alap helyzetben elő kellene szedned a seprűt, a felmosót, és nekilátnod takarítani. Az éber álom viszont megengedi, hogy egyből azt gondold, hogy a szilánkok már el is tűntek, vagy hogy a pohár újra ép. Ugyanígy, ahhoz, hogy ehess, el kell menned vásárolni, hogy megszerezd az ételhez az alapanyagokat, várnod kell, míg elkészül, és csak aztán állhatsz neki. Azonban álmodhatod azt is, hogy eléd kerül egyből az étel, sőt, azt is, hogy már eleve jóllakott vagy, és az íz- és illatélményekkel már eleve telítődtél, vagy akár azt is, hogy egyáltalán nincs szükséged ételre.

Ezen a ponton többféle lehetőség áll előtted. Az egyik, hogy felébredsz, és teljes egészében kilépsz az álom tudatállapotából. A másik, hogy a cselekedetek világában maradsz, ám immár a hasznosság elvét elvetve, a tevékenységet saját magáért, mintegy rituálisan fogod elvégezni. Azért veszel jegyet a vonatútra, mert számodra végső önmagadhoz való szent zarándoklatot szimbolizálja. Azért hagyod a poharat összetörni, mert individuális léted esendő és törékeny voltára emlékeztet. Azért eszel, mert ez számodra a kettősség, a tudattól független objektív realitás, a lények tőled való függetlenségének felszámolását jelenti szimbolikusan. És persze – az előzőtől nem teljesen függetlenül – maradhatsz az álomvilágban a játék kedvéért is. Repülhetsz, átmehetsz a falakon, csodás lényekkel és birodalmakkal találkozhatsz. Átélhetsz egy viszonylagos szabadságot. Ám főleg utóbbinak nem kimondottan van metafizikai érvénye – már amennyiben azt vesszük alapul, hogy manapság hogyan értelmezik a játékot: az élet bizonyos területeibe való nagymértékben öntudatlan beleveszésként.

Elvileg van még egy lehetőség, ami ha nem is választható el élesen az előzőektől, megvan a maga sajátossága. Az előző példák vonalán haladva feltárul az álmodó előtt minden emberi tett értelmetlensége és céltalansága, hiszen ha ilyen könnyen illuzóriusnak lehet tekinteni egy bizonyos tevékenységet és annak fázisait, az csak azért lehet, mert nem bírnak igazi jelentőséggel, nem bírnak olyan hangsúllyal, mint amit általában tulajdonítunk nekik. Voltaképpen ezen cselekedetek figyelemelterelések a valódi lényegről, ami a fentiekkel ellentétben tényleges állandósággal rendelkezik, és ami miatt érdeklődésünk középpontját kellene képeznie. Hogy pontosan mi ez, azt eleinte nem fogod tudni, legfeljebb sejteni – olyasvalamiről van szó, ami eredeti önmagad tiszta és támasztékoktól mentes megtapasztalásával-megvalósításával áll összefüggésben. Ám ha elég ideig képes vagy magadban fenntartani a tudatát a fentebb vázolt redukció élményének, és képes vagy arra, hogy ne merülj el képzeletvilágod különböző áramlataiban, elviekben feltárulhat számodra ez a lényegiség.

Ami a dolog külön érdekessége, hogy mindez az ébrenléti állapotra is alkalmazható, még ha itt nincsenek is olyan lehetőségek, mint az álomban. Az álombéli tapasztalat jelen esetben csak egy megerősítésként szolgálhat a tekintetben, hogy a minket körülvevő valóság egyfajta látszatvilág, és az érdemi dolgok valójában – még ha eleinte nehéz is ráhangolódni – ezen túl vannak.

A Mágus

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magiatraditionalis.blog.hu/api/trackback/id/tr1512273347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Az isteni mágia útja