Az isteni mágia útja

2017. október 07. 16:46 - TheMagician

Cevang Döngyel Khenpo: A félelemnélküli elpusztíthatatlan bölcsesség fénye

H. H. Düdzsom rinpocse élete és öröksége – Könyvajánló (Budapest, 2010, Satori Book)

4f76b52020315700a70791f2fea235fc.jpg

„A Tűz-Tigris évében, a tizenegyedik hónap tizennyolcadik napján, vagyis 1987. január 17-én, igazságtestének tudata feloldódott a Padmaszambava mester Szamantabhadra igazságtestének tudatában. Ebben a pillanatban a házon kívül és belül vibráló szivárványfények jelentek meg, mennyei zene hangjai hallatszottak és füstölők felséges illata itatott át mindent.” (199. o.)

*

Nehéz dolgunk van, amikor arra teszünk kísérletet, hogy megállapítsuk, bizonyos szellemi személyek milyen spirituális fokozatot tettek magukévá, és hogy elérték-e a metafizikai felébredést. Nemcsak amiatt, mert – mint ahogy egy nagyra becsült tanítóm erre rámutatott – a felébredésről teljes tökéletességgel csak akkor bizonyosodhatok meg, ha a jelenlét közvetlen tapasztalójaként én magam érem el, hanem azért sem, mert Keleten szellemi gyakorlatnak számít a gurut – még ha csak potenciálisan is az – a legvégső valóság megtestesülésének tekinteni. Ily módon könnyen megtörténhet az, hogy a követők egyeseket túlzottan felmagasztalnak, akik életükkel nem annyira szolgáltak rá arra, hogy ilyen kitüntetett titulussal illessék őket. Ennek ellenére bizonyos jelek alapján – már ha eléggé érzékeny ezekre a kutató – többé-kevésbé meg lehet állapítani, hogy kik azok, akik közel álltak-állnak e minőség megvalósításához. Jóllehet végső soron nem is ez számít. Ami számít, hogy ki vagyok én ebben a pillanatban, és hogy ad-e valami engem transzcendens értelemben többé tevő és átalakító szellemi értéket az a személy, akivel foglalkozom.

Düdzsom Csikdrel Jese Dordzse rinpócsét (1904–1987) már életében magasrendű megvalósítónak tartották. A tibeti buddhizmus legnagyobb mestereinek újjászületéseként tekintettek rá, és tekintett ő is magára. Kincsfeltáró (tertön) volt, ami azt jelenti, hogy a „tudat terében” elrejtett titkos szentszövegeket és különböző szent tárgyakat volt képes csodás módon, veleszületett képességként megnyilvánítani. Sok egyéb csodatétel is fűződik a nevéhez, társadalmi szinten pedig mint a buddhista nyingmapa rend vezetője, a kommunisták tibeti megszállását követően nagy erőfeszítéseket tett a tanítások megőrzése, terjesztése és a tibeti buddhista vonulatok összebékítése érdekében.

Néhány évvel ezelőtt remek könyv jelent meg magyar nyelven az életéről, néhány tanításáról, levelezéséről és verséről egy tanítványa tolmácsolásában. Ezek alapján úgy tűnik, Düdzsom rinpócse valóban varázslatos életet élt. Életútja kitapinthatóan hagyományának végtelen oltalma és áldása alatt haladt. Különleges álmai, mitikus életeseményei, a tanítások felé mutatott tisztelete és komolysága, soha meg nem szűnő derűje és dicsőséges halála tényleg arra utalnak, hogy nem mindennapi személlyel van dolgunk. Főleg ha tekintetbe vesszük, hogy a buddhizmus legmagasabb tanításának, a dzogcsennek volt mély értője és képviselője, és a szemléletét is döntően ennek szellemisége hatotta át.

Düdzsom rinpócse leveleinek, verseinek néhány rövid, de sokatmondó utalása alapján egy igencsak nagy önismerettel rendelkező, mélyen metafizikai orientáltságú, a tradícióhoz magát szorosan és élő módon tartó ember képe rajzolódik ki. Életének azon pontjai, amelyek némelyek szemében visszatetszést kelthetnek (nyugati utak, a titkos tanítások nyilvánosságra hozása, kevésbé lényegi, devocionális jellegű megnyilvánulások), csupán hanyatló korunkhoz való kényszerű alkalmazkodás, nem szükségszerűen szentimentalizmusból vagy doktrínális tévedésből következő lépések.

A könyv nem csupán életrajz, hanem egyúttal tisztelet- és hálaadás is a mester irányába. Ebből kifolyólag kissé terjengősre sikeredett az írás. Túlzottan részletes olyan vonatkozásokban, amik csak a nyingmapa hagyomány elkötelezett ismerői és képviselői számára lehetnek érdekesek, ezzel szemben kevésbé részletes az életesemények vonatkozásában – ami kapcsán a szerző be is vallja, hogy elmulasztotta a lehetőséget a rinpócse alaposabb kikérdezésére –, ami a tibeti mester megismerése tekintetében lényegesebb lett volna.

Mindenesetre így is kellő betekintést nyerünk Düdzsom rinpócse életébe a sok szép és érdekes képpel és korrekt magyarázatokkal ellátott könyv által. Személye egy újabb példa arra, hogy még a 20. század zűrös és vészterhes idejében is akadtak olyanok, akik nem csupán névlegesen, hanem teljes lényükkel rendíthetetlenül az isteni valóságot képviselték. Remélhetőleg a tibeti mester saját műveit is olvashatjuk magyarul hamarosan.

A Mágus

dudjomrinpocse.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magiatraditionalis.blog.hu/api/trackback/id/tr7012937089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Az isteni mágia útja